Rész,  Fezejet

 1  1,     XI|           s mondhatom, hogy kivált ily rengeteges országban ez
 2  3,    III|        kisasszonyával, midőn atyja ily szerencsétlen megdicsőülést
 3  4,    III|            demoniakus őrjöngés egy ily pillanatában megesküvém:
 4  4,     IV|          hires volt arról, hogy az ily játékokat többnyire a vádlott
 5  4,     IV|       kegyetlenség, egy gyönge nőt ily ijesztgetésekkel akarni
 6  4,     IV|   kérdezzék meg sziveiket: lehet-e ily magasztos, ily nyugott arcza
 7  4,     IV|             lehet-e ily magasztos, ily nyugott arcza egy gonosztevőnek,
 8  4,     IV| gonosztevőnek, ki birái előtt áll, ily szemeket adott-e az Isten
 9  4,     IV|          férjgyilkosnak mint ezek? ily arcz alá rejtette-e a legiszonyatosabb
10  4,      V|            tőle: miért üldöz engem ily irtózatosan.~ ~- Sajnálom,
11  4,      V|          rejtve visel. Nem lehet-e ily titkokat, mik természetöknél
12  4,      V|          azon fekete szivtől, mely ily pokoli kegyetlenségre képes,
13  6,     II|            adjon az Isten neki sok ily nemes, ily magaslelkű hölgyet,
14  6,     II|          Isten neki sok ily nemes, ily magaslelkű hölgyet, mint
15  6,     II|           is követték egymás után. Ily ünnepélyes jelenet után
16  7        |          fényt vetve a világra. Oh ily távol emberi szivektől,
17  7        |         emberi szivektől, az éghez ily közel, mily magas sejtések
18  7        |           újra virágzásba hozza.~ ~Ily lélekállapotban olykor naphosszant
19  7        |            barna vizi kigyó.~ ~Egy ily bolyongásom alkalmával a
20  7        |      szemeimnek hinni; e helyen, - ily elhagyatva; ki lakhatik
21  7,      V|     halálban keserű.~ ~A férfi, ki ily őrülten szeretett, én voltam.~ ~
22  7,    VII|           az ember emlékei fölé is ily köd vonulni?...~ ~ ~
23  8,      V|         kiverette volna házából az ily órában alkalmatlankodót,