Rész,  Fezejet

 1  4,      I|         fordult. - Ah, ön az, M. Taillard? ugy hiszem, nem igen.~ ~-
 2  4,      I|               Jőjön velem, szólt Taillard, karját Monceé alá öltve,
 3  4,      I|     sarkasticus mosolyával várta Taillard okoskodásait. Valami bibliai
 4  4,      I|         előre, essünk át rajtuk. Taillard ügyvéd volt. Ez esetben
 5  4,      I|       veszteségei mellett, kezdé Taillard, még szép készpénz összegek
 6  4,      I| létezhetik a világon barátság.~ ~Taillard rögtön sietett az üzér számára
 7  4,    III|       mig a belépőt megismeré.~ ~Taillard volt.~ ~Angelika némán inte
 8  4,    III|        az ügyvéd neki mondani?~ ~Taillard készűlve volt a beszédre
 9  4,    III|       önnek kellemetlen leend.~ ~Taillard szétnézett a szobában; szegényes
10  4,    III|       utolsó látogatása nálam.~ ~Taillard arcza kigyulladt; fölkelt
11  4,    III|        válogatok. Isten önnel.~ ~Taillard kalapját vevé és távozott.~ ~-
12  4,     IV|          sem tudja.~ ~Ez ember - Taillard.~ ~ ~ ~
13  4,      V|     elégedettséget.~ ~Ez ember - Taillard.~ ~* ~ ~Egy estve megnyilt
14  4,      V|    ajtaja s Angelika a belépőben Taillard urat ismerte meg. Hideg,
15  4,      V| fogadhassa.~ ~- Asszonyom; kezdé Taillard megállva a nő előtt, ki
16  4,      V|         önnek átadnám magamat.~ ~Taillard a kétségbeesés dühével távozott
17  4,      V|   vallani kezde.~ ~- Az én nevem Taillard Armin, ugyanazon név, mely
18  4,      V|       engede nyugodnom, folytatá Taillard. Az élet gyötrelemmé vált
19  4,     VI|       Még van idő, szól suttogva Taillard Angelikához. Még megmenthetlek.
20  4,     VI|     lelkedet, ne az én életem.~ ~Taillard oda fordúlt gyóntató papjához, -
21  4,     VI|      lehete látni a vesztőhelyen Taillard alakját, a mint a nyaktiló
22  4,     VI|        itélet felfüggesztetik.~ ~Taillard ott fenn a vesztőhelyen