Rész,  Fezejet

 1  1,      V|         mint most.~ ~Hamburgból két hajó indult el tele kivándorlókkal.
 2  1,      V|         volt a köd, hogy az ember a hajó egyik végéről a másikra
 3  1,      V|            sem birta előlni, s ha a hajó egyik oldaláról a másikra
 4  1,      V|            jajgattak, s e mellett a hajó úgy ropogott, mintha egyszeribe
 5  1,      V|             valaki magát oda lenn a hajó fenekén: Lyuk! s rémséges
 6  1,      V|            erre a szóra, minthogy a hajó árbocza kilyukaztotta az
 7  1,      V|            Az Istenért, ki innen, a hajó feneke lyukat kapott, már
 8  1,      V|            szivattyúzást.~ ~Tehát a hajó el fog sülyedni.~ ~Egyszerre
 9  1,      V|             ingadozott az elhagyott hajó a viz fölött, azután egyszerre
10  1,      V|           körülcsapta az örvény s a hajó elbukott, helyét a tengerfenékről
11  2,      I|    tengersivatagon félig elpusztult hajó roncsolt váza úszik. Feketült
12  2,      I|        tarkállanak a verőfényben. A hajó orrán egy aranyzott nőalak
13  2,      I|            serleggel, s egy felől a hajó oldalán még olvasható nagy
14  2,      I|            név: „Circe.”~ ~Az egész hajó szomoru pusztulásra vált
15  2,      I|              neveznek, kivel a mely hajó találkozik, okvetlenűl szerencsétlenség
16  2,      I| szerencsétlenség fogja érni. Ez egy hajó árnyképe, melyen ködszerü
17  2,      I|            végeznék. - A kapitány a hajó fedezeten áll, hallik tompa
18  2,      I|            az evezők csattanásai, a hajó himbolygása, de e hajó nem
19  2,      I|            a hajó himbolygása, de e hajó nem jár azon az úton, mely
20  2,     IV|             egy hajót kifogadtak, a hajó neve volt Circe.~ ~Ez volt
21  2,      V|           végén a hajós - a bomlott hajó árboczán egy tündéres zöld