Rész,  Fezejet

 1  2,     II|      ember nősül, élni ohajt; ha vén ember vesz feleséget, halni
 2  2,     II|        tudá, mert ember ismerete vén volt: hogy itt az idő, melyben
 3  2,     II| elhalmoztatik? Van-e türelme egy vén ember súlyos napjait megosztani,
 4  3,    III|     ember igen jó barátja volt a vén Murányinak, s igy könnyen
 5  3,      V|   börtönben halt meg, mellyben a vén Murányi. Csak annyiban nem
 6  6,     II|   szokott ön tánczolni?~ ~- Arra vén ember vagyok úrnőm. Felele
 7  6,     II|     fiatal sötétarczú népszónok, vén mosolygó Hidalgok, s mind
 8  6,    III|    beszélgetett feleségével, egy vén vörösorrú kobold egy vén
 9  6,    III|         vén vörösorrú kobold egy vén piszeorrú gnómmal.~ ~- Megszámláltad
10  6,    III| vigyorgást, s úgy csapta pofon a vén faunust, hogy az kiesett
11  6,      V|  kivánkozott.~ ~- Befogod a szád vén spion! Nem don Eustaquio
12  6,     VI|   falukon kiálltak az utczákra a vén emberek és a kis gyermekek,
13  6,     VI|             A ház lakója, egy jó vén anyóka, kihozott neki egy
14  6,     VI|       Sacedon kisded tornyát s a vén kastély tetejét, melyben
15  7        |       mikről alánéztem, látnám a vén fenyőt, mely alatt a vad
16  7,    XII|        tele volt hóval a föld. A vén ősz ember fehér haját lobogtatta
17  8,     II|       vizmedencze, bele dűledező vén fenyőfák usztatják benne
18  8,      V|       hozzá és jelenti, hogy egy vén pórasszony akar vele okvetlen
19  8,      V|     megnyugtató válaszszal: hogy vén biz az és rút, mint az éjszaka.~ ~
20  8,     VI|       bántották, megszerették, a vén medve megszánta, fölnevelte