Rész,  Fezejet

 1  1,      I|   mindent, a mit emlékem vissza tudott adni.~ ~Valami hiányzott
 2  1,      V|      tudok mindent, a mit Bosco tudott, bort töltök üres pohárból,
 3  1,      V|       Egy percz mulva senki sem tudott róla többet, csupán engem
 4  2,     II|            voltak, kiket imádni tudott mint nem nélküli angyalt
 5  3,    III|        elmés és művelt, remekül tudott zongorázni, himzeni és tánczolni;
 6  3,    III|        r r e v a n; csak annyit tudott róla, hogy neve T ó v á
 7  4,     IV|        olvasható.~ ~Arnould nem tudott zavarában hova fordulni:
 8  5,      I| hasonlóan kellemes és könnyelmű tudott lenni, mint ő.~ ~Különösen
 9  5,    III|       villával, kanállal nem is tudott bánni, zongorával, regényolvasással
10  5,     IV|       is száz megölő tekintetet tudott vetni, a mint az ifju leányokat
11  5,     IV|        versenyt uraival.~ ~Ő is tudott már úgy inni, a hogy azok,
12  6,      I|        la libertad.” Egy hangot tudott kivenni a nép zavart kiáltozásiból,
13  6,      I|   ágyára, lecsukta szemeit. Nem tudott aludni. A külzaj, a szomszédház
14  6,    III|         azonban az irigység sem tudott semmi roszat beszélni. Szép
15  6,    III|   éjféli órában.~ ~Egy szót nem tudott szólani, egy mozdulatnak
16  6,     IV|       árulja.~ ~Egész éjjel nem tudott aludni, lement a vár bástyái
17  6,     IV|   történt feleségével?~ ~Annyit tudott, hogy a nő még többet szenved,
18  6,     VI|         a zivatar között magára tudott volna gondolni.~ ~A zápor
19  8,     IV|   keresztül, s kitől azután nem tudott megválni. Közelebb járult
20  8,     VI|     édes szót: „szeretlek”.~ ~S tudott gondolni rá, mily öröm lesz