Rész,  Fezejet

 1  1,    III|             statusok szabadságáé, hol szinte vannak zsarnokok, minők
 2  1,    III|                   Utóirat. E napokban szinte háborunk ütött ki a szomszéd
 3  1,      V|         mialatt a sok lótófutó matróz szinte elütötte az embert a lábáról,
 4  1,      V|             hozzá szokott, gondolám s szinte jól esett, hogy nem hallottam
 5  2,     II|           szenvedélyétől. Tartózkodó, szinte félénk magaviselete a nők
 6  2,    III|               ösztönészszel bír, hogy szinte azon gondolatra lehet jőni,
 7  4,      I|          párbeszélő társára s hidegen szinte megvetőleg vállat vonított,
 8  4,     II|            benne.~ ~- Oly nehéz, hogy szinte hajlandó vagyok azt hinni,
 9  4,     VI|                 De a birák és a vádló szinte rá ismertek mind, és szoborrá
10  6,     II|             oly mosolygó arcz, szemei szinte élni látszottak, tartása
11  6,    III|              szobaleány, s boszújában szinte sirt. Maguk azt bizzák rám:
12  6,     VI|         magában az ember.~ ~Don Diego szinte lebukott a lórul, oly gyöngének
13  7        | gyalogfenyőbokrok tűlevelű galyaikkal szinte hozzáférhetlenné tevék az
14  7        |              hatással volt reám, hogy szinte remegtem tőle; e zárt ajtó,
15  7        |      sziklával úgy térden ütött, hogy szinte vele mentem. Az ütés fölrázott.
16  7,     IX|              tudja megnyitni kelyhét, szinte látszik rajta, hogy mosolyog,
17  8,    III|               nagy fekete medve szedi szinte a földre hullott málnát.
18  8,      V|           danolt, úgy kaczagott, hogy szinte látszott rajta, mennyire
19  8,      V|             alkalmatlankodót, de most szinte kapott az alkalmon, hogy
20  8,     VI|              platfond magas ablakához szinte lehetetlen volt a hozzájuthatás.~ ~