Rész,  Fezejet

 1  1,     VI|       valamennyi a kandallótól s rohant az asztalhoz, a nélkül,
 2  1,   VIII|        forma féreg, mely ezrével rohant egyszerre rá s vérét kiszopta,
 3  1,   VIII|       helyett hogy férje nyakába rohant volna, mind csak engem nézett,
 4  3,     IV|     hosszú fekete barkós arcczal rohant elő. - „Gizelám!” kiálta
 5  3,      V|     leányodat.”~ ~Őrült haraggal rohant elő az apa. ,Ki volt az?
 6  3,      V|      közepén evezett. Magánkivül rohant másik csónak után az örmény,
 7  5,      V|       felbőszült tömeg kiáltozva rohant fegyvereiért, s félóra múlva
 8  5,      V|         a támadókat.~ ~Háromszor rohant Kozima maga a vasrostélynak
 9  6,     II| szemeiből kicsordult a köny, oda rohant neje lábaihoz. Kezét megragadta,
10  6,    III|          önfeledő szenvedélylyel rohant a férfi felé.~ ~- Diaz!~ ~
11  6,    III|   ajtóhoz ért, három, négy férfi rohant egyszerre minden szegletből
12  8,      I|      bestia vadállati orditással rohant rájok, s buzogányával, mit
13  8,     II|      tekintetet vetve háta mögé, rohant az erdőnek.~ ~A vadász utána.
14  8,     II|      üldözé a tündéri tüneményt. Rohant sziklákon, bokrokon keresztűl
15  8,     II|     ötven ölnyi mélységben zúgva rohant a bérczi folyam s alant
16  8,     II|       oly dühvel, oly erőszakkal rohant alább alább szikláról sziklára.~ ~
17  8,     II|         a folyam tajtékot hányva rohant le a tóba, a kiálló sziklákat
18  8,    III|      medve azonban éhes boszúval rohant a leánynak, félretéve minden
19  8,    III|  vérengző torkát feltátva, bőgve rohant zsákmánya elrablására. A
20  8,    VII|          s vijjongva, sikoltozva rohant az erdőnek, rettentő álomkép