Rész,  Fezejet

 1  1,    III|      mindenki számára egyenlően terem, hol a világteremtő eszméknek
 2  1,     VI|      csupa kávé és szerecsendió terem; arany fövényen jár az ember
 3  1,    VII|         földe, hol munka nélkül terem a kenyér, az itt keserüen
 4  1,   VIII|  czukornak nagyon émelygős, hol terem ez? kérdém gyanakodva.~ ~
 5  1,   VIII|      hogy Ikariában is csak ugy terem a föld, ha az ember szánt-vet
 6  1,   VIII|         s már most legalább ott terem majd valami, ha a status
 7  2,    III|      segélyért. A mint a mellék terem ajtaját benyitá, hirtelen
 8  4,      V|           Egyszer végre nyilt a terem, az esküttek visszatértek
 9  4,     VI|        teremében lelte magát; a terem ismét zsúfolásig tömve volt,
10  4,     VI|         várni.~ ~A huissierek a terem közepéig vezették őt, hol
11  5,     IV|        a menyasszonyok, midőn a terem egészen elsötétült, - és
12  5,     IV|   pillanatban felszakittatott a terem ajtaja s berohant rajta,
13  5,      V| pinczeablakhoz futott vele.~ ~A terem ablakaiból tiz húsz lövés
14  6,     II|   magukra hagyta őket, s mire a terem tulsó oldalához ért, egy
15  6,    III|       szoba volt, egy kandallós terem, melyben télen át az őrök
16  6,    III|      vagy ott maradok, a hol az terem.~ ~Szólt és csókokkal halmozá
17  7,    VII|          A tövis magjából tövis terem. Ki bűnt vetett, fájdalmat
18  8,      I|      hagyta.~ ~Erre megnyilik a terem ajtaja, s a sárosan, csatakosan
19  8,      V|       gömbölyű ablaka, az egész terem sötét virágú sárga selyemmel