Rész,  Fezejet

 1  1,      V|      sipkámat s elvitte nem tudom hová. A födözeten dolgozott,
 2  1,   VIII|        erdő rajta, hogy nem tudod hová tenni, kapsz embert is,
 3  2,      I|           emberlaktalan földeken, hová a vadmadár messze hegyek
 4  3,      I|         Minden madár oda repül, a hová kedve tartja.~ ~Az eszterág
 5  3,    III|           mert útra készülök.”~ ~„Hová?”~ ~„Magam sem tudom, de
 6  3,    III|    segítem.”~ ~„Nagyon szép; de a hová én megyek, oda nem szokás
 7  3,     IV| egykedvűen kérdé a kis lyánytól: „hová készülsz most menni kis
 8  4,     IV| hussiernek kelle megmutatni, hogy hová üljön.~ ~A közönség zajgása
 9  5,     II|          leány addig nem is tudta hová viszik, a mig ott az ismerős
10  5,    III|        kik vétkezni jöttek oda, a hová más vétkeitől menekűlni
11  6,      I|          pók eltűnt a szögletben. Hová lehetett? gondolá a fogoly
12  6,      I|       emberrel vele születik.~ ~- Hová lettél te leskelődő állatgyilkos?
13  7        |         tudja: hol vette magát és hová lett? -~ ~Hogy ráakadtam
14  7,    III|        Mint kerülné azt a helyet, hová mégis mennie s hol meghalnia
15  7,     IV|        Anyucsók, anyaölelés....~ ~Hová lesz a szivárvány, ha a
16  7,     IV|     szivárvány, ha a nap eltűnik, hová lesz a virág, ha a tavasz
17  7,     IV|        virág, ha a tavasz elfogy, hová lesz a csillag, ha egéről
18  7,     IV|      egéről lefut? Hát a szerelem hová lesz, ha a szív kiégett?...
19  7,     XI|        alatt eltűnt. Ki sem tudta hová?~ ~Szegény asszony!...~ ~