Rész,  Fezejet

 1  1,      I|   világrészen és egy másik életen túl sem szünt érezni, fájni,
 2  1,     IV|     Rozához.~ ~Washington. 184-~ ~Túl vagyunk a tengeren, s olyanformán
 3  1,     IV|     bujdosás, mond meg neki, hogy túl a tengereken élnek náluk
 4  1,      V|  szétzavarta a vihar. Egy közülök túl levén málhával terhelve,
 5  1,    VII|       hozzá, mintha e vándormadár túl a tengeren mindazt elfecsegné
 6  2,     II|           eltart a halálig és tán túl is rajta.~ ~Rynn Tamás áldva
 7  3,     II|          a gyertyánfák zöldjéből! túl rajta egy magas kopasz vörös
 8  3,     II|       palotát sorra látogatott.~ ~Túl a horvát és dalmát határokon
 9  6,    III| börtönénél magasabban s a kötélen túl még legalább hat ölnyi mélység
10  7,      V|           hát, van-e élet a síron túl? Elment a lyány oda, s én
11  7,    VII|         szónak. E név önszeretet. Túl rajta semmi.~ ~Ki a világot
12  7,    XII|         nézve többé idő: a földön túl nincsenek évek és napok,
13  7,   XIII|         az üldözöttnek, te rajtad túl nem üldöz ember embert.
14  8,     II|    száritgatott.~ ~Amaz pedig ott túl őrjöngött, őt ekként látva
15  8,    III|      belőle rezgő pillogásaikkal, túl a fényövön alaktalan köd
16  8,     IV|       utczára került.~ ~Egy éjjel túl mert haladni a templomon.
17  8,     IV|      iránta gyakorolni, még mikor túl volt rajta, akkor is oktalan
18  8,     IV|        rácsozatához ért, a kerten túl diszes úri kastély látszott