Rész,  Fezejet

 1  1,    III|  Kényelmünkre semmi sem hiányzik, csupán csak még egy gőzös, melynek
 2  1,     IV|        nemzetét az elenyészéstől, csupán nekünk, őket az elszaporodás
 3  1,      V|          is adom, meg is birálom, csupán azt nem teszem, hogy megvegyem.
 4  1,      V|           sem tudott róla többet, csupán engem lepett meg a gondolkozás,
 5  1,      V|        alélt nejét, gyermekeit.~ ~Csupán én értem nem jött senki,
 6  1,      V|   málhakötegek úszó tömege jelelé csupán.~ ~A megmenekült csónakokat
 7  1,     VI|       volnánk ur és szolga, hanem csupán két szerződő fél, kik közül
 8  1,    VII|   beszélek. Nem ábrándozom többé, csupán álmomban. Csak akkor álmodom
 9  1,   VIII|      napján.~ ~Sokáig hallgattam, csupán azért, hogy annál többet
10  1,    XII|            most e határozatra nem csupán szivem gyöngesége ösztönöz
11  2,      I|    eltünik, mint kétes álomkép.~ ~Csupán a k é t n a p jár egykedvü
12  4,    III|          emberek elmaradtak tőle, csupán egy ember maradt, ki valahányszor
13  5,    III| mindezekre: a vidám, jókedvű urak csupán azért látogatták meg a falusi
14  6,      I|      kegyelem utján megszabadult, csupán egy maradt benn, egy élethosszú
15  6,      V|    érdemrendét. Egy jutalmat kért csupán, néhány napi távollétre
16  7        |   elvihető volt, elvitték belőle, csupán egy csomag megsárgult, megfoltosult
17  7,      I|        hogy e csillagos mindenség csupán a te gyönyörödre világol,
18  7,      I|      ragyogó világegyetem, melyen csupán te vagy a sötét folt, csak