Rész,  Fezejet

 1  2,     II|   egy-egy ügyetlen bókot próbált mondani. Tudta hogy őt nevetik.~ ~
 2  2,     IV|        Adamante az öregnek mesét mondani. Azt mondá neki, hogy ő
 3  3,    III|       égett. - Egy átkot kezdett mondani álmában. - Álmait el szokta
 4  4,      I|    valami okossabbat fogok önnek mondani.~ ~Monce hagyta magát vezettetni
 5  4,     II|          azt soha sem fogja róla mondani - soha!~ ~Angelika maga
 6  4,    III|      hogy mit fog az ügyvéd neki mondani?~ ~Taillard készűlve volt
 7  4,    III|          Csak ezt jött ön hozzám mondani?~ ~- Óh még többet is. Önnek
 8  4,     IV|       által s én ez okot elfogom mondani.~ ~Angelika szorongva nyögött
 9  4,     IV|    erölködik mind a kettő igazat mondani, a valót egyik sem tudja.~ ~
10  5,    III|  tapasztalást; a mire azt szokás mondani: „nézd csak, hogy nem fér
11  6,     II|         érzett magában bétiseket mondani.~ ~- Tehát jőjjön velem,
12  7,     XI|      valakinek eszébe jutott azt mondani, hogy az ember halála nem
13  8,     VI|          rövid leend a mit önnek mondani akarok.~ ~- Annál hosszabb
14  8,     VI|         én szándékozom kegyednek mondani.~ ~- Megengedem. Úgy is
15  8,     VI|        nem tudja hogy mit akarok mondani. Az úrhölgy, ki a leánynak
16  8,    VII| tekintettel nézve föl rá, mintha mondani akarná neki: hogy ő e nyelvet