Rész,  Fezejet

 1  1        |     látod-e ez ismerős rónákat, miknek virágait is névszerint ismered?
 2  1,      I|      persiflageokon töri fejét, miknek czéltáblájaúl azon legfájósabb
 3  1,      V|        csáklyákkal a hajókat, a miknek neki mentünk, s iszonyúan
 4  1,   VIII|     marhánkat megeszik a vadak, miknek fertelmes orditozását s
 5  1,   VIII|  scorpióból és scolopendrumból, miknek harapása gyilkos, szaga
 6  1,     XI|      más mindenféle veszedelem, miknek leirásával restellem bántani
 7  3,     II|     között, majd egyes lövések, miknek hangját a sziklák visszabőgik;
 8  4,     II|       heverő számadási könyvek, miknek mérlegét önkezűleg fejezte
 9  6,     II|        homloka, villogó szemei, miknek egyike elé egy négyszögű
10  6,     II|     mely egyike volt azoknak, a miknek gúnyora a társadalmi körök
11  6,     II|    titkos, ábrándos gondolatok, miknek naphosszant megjelenniök
12  6,    III|  kiszedte egyenkint a téglákat, miknek helyén egy akkora nyilás
13  7        | míndazon ragyogó ifju gondolat, miknek szivárványegysége, mint
14  7,     IV|         azon reszkető ajkakról, miknek érintése velőmet gyújtá
15  7,    XII|     örvénynyilásokat a földben, miknek ingó szélén állok.~ ~Egy
16  8,     VI|      hajdani szépség nyomaival, miknek helyét lassankint az erősebb