Rész,  Fezejet

 1  1,      V|             egy czifra alföldi bundám. Magára vette, persze hogy iszonyatos
 2  1,     VI|                veszni indult felöltött magára, szerencsémre a váltóim
 3  3,     IV|                azután keresztet vetett magára s munka közben levetett
 4  3,      V|              valóságáról. - Alig hagyá magára az örmény, midőn csendesen
 5  4,     II|            látszik.~ ~Moncené hirtelen magára adatá öltönyét, s inte,
 6  4,     IV|          különös megdöbbentő hir kezde magára figyelmet vonni.~ ~Először
 7  4,     IV|              két lövést tehetett volna magára, melyeknek mindegyike halálos,
 8  5,    III|              jó lélek keresztet vetett magára, a ki közel járt hozzá.~ ~
 9  6,     II|        észrevehetőleg keresztet vetett magára.~ ~A democrata észrevette,
10  6,    III|              hallják. A mint asszonyom magára maradt, én ott maradtam
11  6,    III|                Hagyja ezt galambom. Ez magára nem tartozik. Maga csak
12  6,    III|               teljes nyugalmával kapta magára könnyü selyem éji burkonyát
13  6,    III| öltönydarabjait a mint férje egyenkint magára szedte, akkint tűnt mind
14  6,     VI|           eszébe köpenyét kibontani és magára venni. Egész addig sokkal
15  6,     VI|             mint hogy a zivatar között magára tudott volna gondolni.~ ~
16  8,     II|               öltözetét kapta hirtelen magára s azután vadszilaj tekintetet