Rész,  Fezejet

 1  1,      I|      az ég, az a boldog, az az elhagyott ég!~ ~ ~ ~
 2  1,     IV|    gyűlöli azt a hazát, melyet elhagyott, mint az irlandi, ki ha
 3  1,     IV|   lelkeik mindig hazajárnak az elhagyott hazába.~ ~Megbocsáss, hogy
 4  1,      V|      egy darabig ingadozott az elhagyott hajó a viz fölött, azután
 5  1,      X|    Mintha az egyes ember is az elhagyott hazának egy vándordarabja
 6  1,     XI|        föléleszteni, mintha az elhagyott hon szavát hallottuk volna;
 7  1,    XII| szégyennel és pironkodással az elhagyott a megvetett hazába. De nevessetek
 8  2,      I| történeteket mondana neki azon elhagyott helyekről;..... az özvegyasszonyról,
 9  2,      I|    minden czéltalanul bolyongó elhagyott hajóhoz nem örömest közelitenek
10  5,      I|    szegény emberek gyermekeit, elhagyott árva leánykákat örökbe,
11  6,     II|      Jacintoéból, a gróf ezzel elhagyott democratájához sietett,
12  6,    III|           A mint sejté, az egy elhagyott konyhaféle szoba volt, egy
13  7,    XII|      mint a madár, a kit anyja elhagyott, bágyadtan, erőtlenűl maradt
14  8,     VI|       nőnek s a nélkül hogy az elhagyott leányra egy tekintetet vetne,
15  8,    VII|     futott ki az ajtón, mig az elhagyott szobában rémes sikoltozás