Rész,  Fezejet

 1  1,     IV|         érezzük magunkat, mint ki valamit otthon feledett, és nem
 2  1,      V|      aggodalommal.~ ~Parancsol ön valamit? kérdé tőlem egy úri ember,
 3  1,     VI|          ha itt vagy ott feledtem valamit, egész nap szaladgálhatok
 4  1,    VII|       mondá, hogy nekem is hozott valamit, de nem adja ingyen, hozományát
 5  1,     XI|          ő szuszogott és kiáltott valamit, (e nép beszéde igen rövid
 6  4,      I| becsöngetett, s miután a kapusnak valamit átadott, az utczák tömkelegében
 7  4,     IV|         kapussal beszélni s annak valamit átadni láttak.~ ~Az emberek
 8  6,    III|         csendesen. Végre kitudtam valamit!~ ~- Nos? nos? kérdé a két
 9  6,    III|          mit tudom én, hogy mi ér valamit? szólt kifakadva a szobaleány,
10  6,    III|       tudva elrejteni. Ki hallott valamit?~ ~- Az őr, ki itt az ajtó
11  6,    III|            vagy c s í s z o l n a valamit a szobában.~ ~- Igen, igen....
12  6,    III|      Sietnem kell. Vigyáznak rám, valamit vettek észre.”~ ~A léptek
13  6,      V|        már jól ismert rokonáét, s valamit szólt hozzá, de hangját
14  8,    III|   megmondom, hogy vigyen neked is valamit.~ ~A leány valami könyet