Rész,  Fezejet

 1  1,     VI|      csengettem? orditék reá, reszketve a méreg miatt. -~ ~Az felesleges
 2  1,     XI| birkózni.~ ~A szegény citoyen reszketve fogadott szót, s a rézszinü
 3  2,    III|        Rynn Tamás borzalomtól reszketve, fölmeredő fehér hajzatával,
 4  2,      V|   koldus fölemelkedve, kezeit reszketve nyujtá az égre, szemeivel
 5  3,     II|     égre, s kulcsolt kezeiben reszketve szoritja ajkaihoz az olvasót.~ ~„
 6  3,     IV|           A kis lyány lázosan reszketve szállt le ágyáról s gyapjú
 7  3,     IV|        A lyányka föleszmélt s reszketve húzta magát a férfi ölébe,
 8  4,      V|       ismerem ez embert.... S reszketve, kezeit az égnek emelve,
 9  6,      V|    nagy alázatosan a kapus, s reszketve nyitá fel az ajtót. Még
10  7,    XII|        tárt ajtó rajta a seb, reszketve jött elő a lélek mezitelenül,
11  8,     VI|       sötétében térden állva, reszketve, sápadtan látszott meg a
12  8,     VI|      agyon verdesi.~ ~Az úrnő reszketve hanyatlott egy pamlagra,
13  8,     VI|    fojtogatva rakásra.~ ~A nő reszketve nyujtá felé karjait, szólni
14  8,    VII|       tudás nem boldogit...~ ~Reszketve borult fenevad társára,