Rész,  Fezejet

 1  1,     XI|        is hozta őt magával, ide künn áll az ajtóban.~ ~Hát híják
 2  3,      I|          Van-e még napvilág oda künn?~ ~Piroslik-e még az égalja
 3  3,      I|     mezőkön? Van-e még élet oda künn?~ ~Börtönömnek nincsen ablaka; -
 4  3,     IV|      kezét tartva kezei közt.~ ~Künn egy gödör volt számára feltúrva,
 5  3,     IV| bocsáttatva, kénytelen volt ide künn sátorozni. - A lyánka végig
 6  3,      V|      szájában füstölő csibukja, künn üldögélt majorja ajtajában
 7  4,     II|      által oda vetett rejtélyt, künn ismét csöngetés hallatszék,
 8  4,      V| félrevonultak. Tovább félóránál künn maradtak a mellékteremben,
 9  6,    III|       két monstrum alunni ment. Künn az utczán koronkint egy
10  7        |   megújulva érzém magamat tőle. Künn a madarak elkezdtek énekelni,
11  7,     VI|         Szép Emma, mi bánt?...~ Künn a hideg éjben~ A szél szava
12  7,      X|      meg az Isten előtt, s csak künn az ajtó küszöbben kiáltozák
13  8,    VII|      ijesztgetve fenekednék ott künn, a pórnő azzal ijesztgeti
14  8,    VII|      fiát: „jó légy, hallod ott künn a vadleányt, ha rosz leszesz,