Rész,  Fezejet

 1  2,     II|     járt fel- s alá szobájában kezeit örömteljesen dörzsölve,
 2  2,    III|      ágya szélére, bársonypuha kezeit végig vonta homlokán, s
 3  2,      V|  kiálta a koldus fölemelkedve, kezeit reszketve nyujtá az égre,
 4  3,     II|       mellett, s ennek kőhideg kezeit csókolja zokogva és fulladt,
 5  3,     II|     függesztett feszület előtt kezeit tördelve imádkozik, majd
 6  3,     IV|     szélére, sírt, kiáltozott, kezeit tördelé;.... az éjszaki
 7  3,     IV|  parton, s kétségbeesve nyujtá kezeit utána. - A férfi nem figyelt
 8  4,      V|        embert.... S reszketve, kezeit az égnek emelve, rogyott
 9  6,     II| félrevonta a rejtő függönyt, s kezeit bánatosan összetéve, az
10  6,    III|         A férfi imára kulcsolá kezeit. „Isten, Isten! te angyalodat
11  7        |       félhomályban ki vehetém, kezeit keblére rakva, fejét félre
12  7,     XI|   fehéret. Le kelle térdelnie, kezeit hátra köték, haját lenyirták.
13  8,    III|      eszébe jutott, összetette kezeit s szepegve könyörgött az
14  8,    VII|      hozzá közelebb, czirógató kezeit nyalogatva, s nyugtalan,