Rész,  Fezejet

 1  1,     IV|     irlandi és olasz mind úgy él itt, mintha otthon volna,
 2  2,      I|    legyeket kapkodja, azokkal él, - majd fölibök röppen,
 3  2,    III|   jutott már: hogy ő oly soká él!~ ~„H a n e m j ő a h a
 4  3,      I|       zsarnoka mindennek a mi él, s térdre húllt és fogadásokat
 5  3,     II|      az agg nő aluszik.~ ~„Ki él még itt?” hangzik mogorván
 6  3,    III|     szeretőt, és mindent a mi él és lehelletével vesztegeti
 7  4,      I|   lelkét, túlvilágát; - kiért él, kiért meghal, kiért elkárhozik...
 8  4,      I| tudósítani arról, hogy ön még él. E czélra ön irand egy levelet
 9  4,    III|  rendkivűl szegény állapotban él.~ ~- Meglehet, de az nem
10  6,    III|   lehet meghalni. Ollyan soká él ott az ember; s a halál
11  7,    VII|        Gyűlölök mindent, a mi él. Gyűlölöm, ki hozzám legközelebb
12  7,    XII|       ledobnak, mindent, a mi él és mozog, azon kebeltől,
13  7,    XII|   mindent kiirtott róla, a mi él. Erdők, virágok és az állatok
14  8,      V|      észre, hogy e nyugvánkos él, s a mint a leány sirását