Rész,  Fezejet

 1  3,     II|     vizében, elbukó fényképe, mint égő tűzoszlop feküdt végig annak
 2  4,     II|      szédelegve lépett asztalához, égő szemeiből kicsordultak a
 3  5,      V|           leány felvett két hosszú égő fáklyát s a pinczeablakhoz
 4  5,      V|          hordót a mint szétveté az égő borlél ereje, a kék folyóláng
 5  6,      I|           látszik, mint egy óriási égő korona, mely a fekete éjben,
 6  6,      I|          az átelleni transparentek égő soraiból. E szó mindig ez
 7  6,      V|          egymást legyilkolni.~ ~Az égő paloták világánál elkeseredett
 8  7,    XII|  tűzpatakokkal forralá fel, s nagy égő köveket dobált fel az égre,
 9  7,    XII|         maradt. Versenyt futott az égő üstökössel, kit átkos útja
10  8,     II|      könnyü rózsapirral belehelve, égő arczával s felemelt kezeivel,
11  8,     II|            ráömlő habcseppeket, az égő szivárvány közepett, mely
12  8,     II| visszarántá őt az örvény széléről. Égő szemekkel közelge a vadász,
13  8,     II|    pillanatban vérpiros ajkára egy égő csókot nyomott.~ ~A leány,
14  8,     IV|          leányát látta maga előtt, égő arczczal és szemekkel, és