Rész,  Fezejet

 1  1        |        ki. A ki ebben nem érez egyebet, mint az éghajlat változását,
 2  1,      I|  sarcasmus, egész nap nem tesz egyebet, mint gunyoros persiflageokon
 3  1,      V|        feküdtem, nem képzeltem egyebet erre a szóra, minthogy a
 4  1,     XI|  butorzatomat, nem hagytak meg egyebet mint a mi vas volt és kő.~ ~
 5  1,     XI|     Eredj haza, s ha nem tudsz egyebet használni, legalább tudj
 6  1,    XII|  vissza, e gondolat minden más egyebet kitörül elmémből; most már
 7  2,      I|  éjszakán, egyedűl; nem hallva egyebet, mint saját lépteim kongását,
 8  4,      I| remélem, hogy ön ebben nem lát egyebet egy neménél az üzletnek,
 9  4,      V|     tudok halni, mint ön iránt egyebet érezni a megvetésnél.~ ~-
10  6,    III|    aztán a sötétben nem lehete egyebet hallani, mint egy zajos
11  7        |    többé a rejtélyes kunyhóban egyebet száraz menhelynél, s térdem
12  7        |  környékben az ember felől, de egyebet sem birtam kikutatni, minthogy
13  8,    III|      Messze és közel nem látni egyebet, mint az egymásba fonódott