Rész,  Fezejet

 1  4,     IV|           kénytelen magát megadni. Duval ur hires volt arról, hogy
 2  4,     IV|  hasonlíták össze a két ellenfélt. Duval és Arnould: egyik hirhedett
 3  4,     IV|           Uraim, esküttbirák, - én Duval Armand, hivatalomnál fogva
 4  4,     IV|       jóhitelű kereskedő, folytatá Duval, egy reggel kereskedelmi
 5  4,     IV|           mindent helybehagy.~ ~M. Duval fölkérte az elnököt, hogy
 6  4,     IV|          Valóban csodálatos, szólt Duval a birákhoz fordúlva, hogy
 7  4,     IV|         ezt ismeri-e Madame? Szólt Duval, egy leplet föltakarva,
 8  4,     IV|         Kérjük visszatakartatni.~ ~Duval diadalmas pillanattal takarta
 9  4,     IV|        minden készpénzt kiadott.~ ~Duval ur fejét csóválta s a körüle
10  4,      V|        neheztelésnek észrevenni.~ ~Duval ur engedelmet kért rá, hogy
11  4,      V| összerázkódott, a meglepetést, mit Duval kérdése idézett nála elő,
12  4,      V|   pokolbeli lélek, szakasztá félbe Duval, a consulatus utján rögtön
13  4,     VI|            szólt szigorú hangon M. Duval. Ezen úr itt miszter - Tonners.~ ~-