Rész,  Fezejet

 1  1,      I|         Dower, 184- év.~ ~Isten veled, Isten veled!~ ~Nem irok
 2  1,      I|        év.~ ~Isten veled, Isten veled!~ ~Nem irok érzelmeimről,
 3  1,      I|       idő a gyógyszere.~ ~Isten veled; köszöntsd ismerőimet. Nem
 4  1,     IV|     hogy e gondolataimat közlöm veled, oly mélységes időn keresztül
 5  1,    VII|  jelenségét maga körül.~ ~Isten veled!~ ~ ~ ~
 6  1,     IX|  fiókgyülésbe várnak. Szellemem veled!~ ~ ~ ~
 7  1,    XII|       ha megsiratnátok.~ ~Isten veled! A viszontlátásig. Az édes,
 8  3,    III|         kiállani. - „Mi történt veled?” - A lyány nem felelt semmit,
 9  3,      V|        mellé a kőpadra.~ ~„Béke veled - szólt az örmény - nagyon
10  3,      V|            Ne kinozz!”~ ~,Isten veled, szegény leány! adja az
11  4,      V| Liverpolba elődbe megyek. Isten veled, csókol ezerszer.~ ~T o
12  7,      V|      számodra megnyilik, oda is veled megyek, ott sem hagylak