Rész,  Fezejet

 1  1,    III|           ha várvavárt levelemet sokáig kénytelen voltál nélkülözni.
 2  1,   VIII|        esztendő 237-ik napján.~ ~Sokáig hallgattam, csupán azért,
 3  1,     XI|     Arczán erőt látszott venni a sokáig elkényszeritett érzelem.
 4  2,    III| hasonlitanak, azután véghetetlen sokáig pisszegetett, majd sohajtozni
 5  3,     IV|          halavány arczába nézett sokáig és szomorúan susogta: „tavaly
 6  3,      V|          leány! adja az ég, hogy sokáig ne élhess, akkor majd meg
 7  4,    III|             S meglehet, hogy még sokáig élek; de türelmes vagyok
 8  4,     IV|         ismerte volna, haláláról sokáig és sok mindenfélét beszéltek,
 9  4,     IV|      itél el oly hamar, mint kit sokáig kénytelen volt becsűlni,
10  5,      I|       elszöktette közűlök s igen sokáig a finom társaságokban ezt
11  6,      V|           Bezörgetett a kapun.~ ~Sokáig nem jött senki azt kinyitni.~ ~-
12  8,      V|     fölmentek az ivóterembe, ott sokáig tivornyáztak, ittak a vadászért