Rész,  Fezejet

 1  1,   VIII|   kiszorultam a házból, miután a fenevad épen az ajtóm előtt vett
 2  3,     II|         minővel a kalitkába zárt fenevad nézi martalékát.~ ~Mintegy
 3  5,      V|        Valóban ez az egy veszett fenevad ő maga volt. Ádáz szavai
 4  8,      I|        egy embernek maszkirozott fenevad, egy pokolbeli daemon a
 5  8,     II|         kétségbeesetten a bájoló fenevad. Félig hátra hajolva, ellenére
 6  8,    III| kietlenen, utána egy nagy fekete fenevad, egy fényes lomposszőrű
 7  8,    III|       hangot szólt hozzá, mire a fenevad, nyöszörgve, meghunyászkodva
 8  8,      V|          hangon.~ ~- Nem, mert a fenevad fogadott anyja a leánynak.
 9  8,     VI|     neszre a vánkos alatt nyugvó fenevad fölemelte fejét, tompa fenyegető
10  8,    VII|         Miért hagyta el erdejét, fenevad társait? Örülhetett volna
11  8,    VII|   boldogit...~ ~Reszketve borult fenevad társára, ki nevelő anyja
12  8,    VII|  Halálitélete hangzék abban.~ ~A fenevad orditva kelt föl fektéből,