Rész,  Fezejet

 1  1,      V|          lehet, hogy az a bunda még valaha az enyém legyen.~ ~Azonban
 2  1,      V|             nagyobb szél fújt, mint valaha; úgy jártunk Friczczel az
 3  3,    III|    menykövét, mely őt agyonüsse, ha valaha családja nyomorát el fogja
 4  4,    III|            Isten: ha ez esküvésemet valaha megbántam vagy elfeledém,
 5  6,    III|           irva: hogyha donna Serena valaha valami szégyent találna
 6  6,    III|         képre mutatott.~ ~- Egykor, valaha, - úgy mond halkan - e k
 7  7        |          azok közt, kik kalapjaikat valaha félreviselték; ott vagyok,
 8  7        |          birtam kikutatni, minthogy valaha itt egy vad ember élt, ki
 9  7,   XIII|          legszerencsétlenebbé, s ki valaha e gondolatra rá jött, hogy
10  8,     VI|         elveszett lelkéről számolni valaha?~ ~- Hallgasson ön, hallgasson
11  8,    VII| kétségbeesés.~ ~Eszébe jutott a mit valaha állati ösztönről hallott