Rész,  Fezejet

 1  1,      V|        szokott, gondolám s szinte jól esett, hogy nem hallottam a vékony
 2  1,     VI|        védhettem volna magamat, nekem esett, összecsókolt, agyonölelt
 3  1,     XI| ellenségeskedésünk daczára is oly jól esett látnom, s a mint tapasztalám,
 4  3,     IV|              szél elálltával erős dér esett, mely leforrázott mindent
 5  3,     IV|               Az apa szivéről kőterhe esett le, mondhatta volna ő is,
 6  3,      V|       meredezve.~ ~,Csak egy kétségbe esett módom van még a megmenekülhetésre,
 7  3,      V|           tette; megölelte a kétségbe esett barátot, összecsókolta s
 8  4,      V|           elkezdték őt szánni, roszúl esett szenvedő arczával találkozniok.~ ~
 9  5,     II|         keseriteni, a mi a martalékul esett leánynyal történt.~ ~Olyan
10  6,    III|              érczcsatornáját kétségbe esett erővel ragadta meg s ott
11  7        |              Mint pokoli balzsam, úgy esett keservéhes lelkemnek. Ez