Rész,  Fezejet

 1  2,      I|       meg ritkúlt légben. - A csillagok ragyogtak; a tejút fehéren
 2  2,      I|      hogy nagy az isten!..... Csillagok futottak alá, a futó csillag
 3  2,    III|           A fekete éjszakában csillagok ragyognak.... Az a fehér
 4  2,    III| Fekete az éj, szivem dobog, a csillagok az ablakon benéznek, a halálmadár
 5  3,      I|     világon: az idő, a hir, a csillagok el fognak múlni, miért volna
 6  6,     II|     végig, szemei egében futó csillagok villantak le. „Csak maradj,
 7  6,     IV|  világit az erdőben, mintha a csillagok mind egy mezőre szálltak
 8  7,      I|       S te lész-e az, ki ha a csillagok lehullanak, még élni fogsz?~ ~
 9  7,    XII| túldörgé a vihar orditását. A csillagok szemei kápráztak.~ ~- Légy
10  8,     II|      sötét van mindenütt, - a csillagok égnek, emberek alszanak,
11  8,    III| ezüstkéknek látszott az ég, a csillagok kifénylettek belőle rezgő