Rész,  Fezejet

 1  1,    VII|  Lelkem vágyódásaiból eredett virág, melynek alakja, illata
 2  3,      I|      még a madarak? Van-e még virág a mezőkön? Van-e még élet
 3  3,     II|     akarná megdönteni. A föld virág, az ég csillag nélkül marad.~ ~
 4  3,     IV|    lefagyott a fákról, minden virág, minden gyümölcs, minden
 5  6,      I| kendők, az erkélyekről hull a virág, a fölemelt kalapok hintálnak
 6  6,     VI|       volt, a mezőkön nyilt a virág, a falukon kiálltak az utczákra
 7  7,     IV|      nap eltűnik, hová lesz a virág, ha a tavasz elfogy, hová
 8  7,     IX|   lelke a világon.... nézd: e virág mily kellemmel tudja megnyitni
 9  7,     IX|    neki? Hiszen minden letört virág vért hullat, fehéret az
10  8,     II| smaragdszint játszik benne.~ ~Virág nyilik minden nyomon. Kékellő