Rész,  Fezejet

 1  1,     XI|       most elégült volnál, nemde? Rosz szived van. Azért hogy a
 2  2,    III|         fel: „Ah Agathodaemon, te rosz szellem vagy!” s erre felkaczagott
 3  4,     II|      kiméljen engem, mondja: hogy rosz, hűtelen asszony voltam,
 4  6,    III|      szobában.~ ~- Igen, igen.... Rosz álmom volt.... Fel is keltem.~ ~-
 5  7,   XIII|                  S mi volna abban rosz?~ ~Oly szép hazában lakni,
 6  7,   XIII|        súlyától.~ ~Mi volna abban rosz?~ ~- ~ ~Szomoru ország a
 7  8,    III| fenyegette az erdei leánynyal, ha rosz volt. Most az eszébe jutott,
 8  8,    III|           anyjához, soha sem lesz rosz többet. -~ ~Elment anyja
 9  8,     VI|     reméli ön, hogy hazánkban oly rosz lábon áll az igazságszolgáltatás,
10  8,    VII|          ott künn a vadleányt, ha rosz leszesz, eljön érted és