Rész,  Fezejet

 1  1,      I|        ő, az oly gyöngéd, oly nemes érzelmű, oly lovagias ifjú,
 2  1,     II|      úr~ egyikéhez tekintetes nemes nemzetes és vitézlő druszáinak.~ ~
 3  1,   VIII|      akart szamaragolni, de a nemes állat szabad hajlamai követésének
 4  1,   VIII|   szabad hajlamai követésének nemes érzetében, neki vitte őt
 5  3,      V|        érzelmeiben gyöngéd és nemes, s mi legfölebb ajánlá a
 6  4,     II| jellemének, - nyilt tiszta és nemes. Ollyan arcz, melynek csak
 7  5,     IV|  dülöngéltek az asztal alá, a nemes urak nagy hahotájára.~ ~
 8  6,     II|     legszebbek szoktak lenni. Nemes vonalmú arczán valami fönséges
 9  6,     II|   adjon az Isten neki sok ily nemes, ily magaslelkű hölgyet,
10  6,     II|      élni látszottak, tartása nemes volt és büszke, homloka