Rész,  Fezejet

 1  1,     II|       184-~ ~Servustok öcsém!~ ~Mondtam, hogy ott hagylak benneteket,
 2  1,   VIII|        hal lehetett az? -~ ~Nem mondtam meg neki, hogy majd krokodilust
 3  3,     IV|       és a halotti kiséret? - - Mondtam, kis lyány, hogy eredj alunni.”~ ~
 4  3,     IV|  tréfálj, ha velem akarsz jőni; mondtam, hogy megunod magadat itten,
 5  3,      V|    Ember - értetted-e, hogy mit mondtam? - leányodat veszteném el
 6  3,      V|         Iszonyú való mind a mit mondtam. Rabneje leszesz egy durva,
 7  4,     IV|    nevezni ez esetet.~ ~- Valót mondtam.~ ~- Hát ezt ismeri-e Madame?
 8  4,      V| Emlékezzék ön rá asszonyom, mit mondtam önnek előbbi találkozásunkkor.
 9  6,     IV|        nyargal elől a csatában. Mondtam én, hogy „vas a feje”.~ ~-
10  7,      V|       ott sem hagylak el.~ ~Ezt mondtam én a lyánynak.~ ~„Ha lesz