Rész,  Fezejet

 1  5,    III|       tehetős patakmolnár leánya Malika; illett termetére a selyem
 2  5,     IV|    kezdtek velök enyelegni. Csak Malika vőlegénye volt még útban.~ ~-
 3  5,     IV|       Péter ne hagyj! rimánkodék Malika a lábainál heverő vőlegényt
 4  5,     IV|       menyasszonyok legszebbike, Malika, felszakitá hirtelen az
 5  5,     IV|         egyszerre közéjök a szép Malika, épen a borozó asztal közepére,
 6  5,      V| széttekintve a csoport között.~ ~Malika félve húzódott apja háta
 7  5,      V|  kezdettek az öregekre. Elálltak Malika védelmétől s biztatni kezdték,
 8  5,      V|        két leány ment: Kozima és Malika, a zendülés véres fáklyáival,
 9  5,      V| hallgatott.~ ~- Jerünk mi ketten Malika.~ ~És a két leány felvett
10  5,      V|        Egy sikoltás hallatszott, Malika kiszenvedett.~ ~De Kozima