Rész,  Fezejet

 1  3,     II|  harmadikat dühösen rúgja el magától, s egy képtelen ugrással
 2  3,    III|    Az ifju eltudta taszítani magától a szerencsétlent; de nem
 3  4,    III|       hogyha kegyed eltaszít magától, megleszek átkozva oly dolgokat
 4  6,     II|     irigyelné az ember saját magától is.~ ~Mindenki el volt ragadtatva,
 5  6,     II|     nőcselédjét is kibocsátá magától, alcovenje hátterébe lépett,
 6  8,     II|  dühös taszitással elhajitva magától, vakon, eszeveszetten a
 7  8,     VI|     emlékeztetné, eltávolita magától, mindent, nejének utolsó
 8  8,     VI|       Midőn kegyed elveté őt magától, ez volt ki felfogadta,
 9  8,    VII|      midőn édes anyja elveté magától, átölelte nyakát, összecsókolgatá
10  8,    VII| embertelen erővel taszitá el magától s azzal futott ki az ajtón,