Rész,  Fezejet

1  6,     II|        Meglehet, hogy azok nem mi leszünk.~ ~A csüggesztő hatást,
2  6,     VI|       foglak, s azután - boldogok leszünk....~ ~Szenvedtél miattam
3  6,     VI|    fájdalomnak, ezután - boldogok leszünk....~ ~Egyszer vétettem halálosan,
4  6,     VI|   csatatéren.... Ezentúl boldogok leszünk....~ ~Megbocsátott Isten,
5  6,     VI|     velünk, a melyben... boldogok leszünk.~ ~Öt év óta mindennapos
6  6,     VI| pillanatig még, azután - boldogok leszünk”. S nem sokára megpillantá
7  6,     VI|     szeretsz. Azt hittem boldogok leszünk.~ ~Elhallgatott. Érzé, hogy
8  6,     VI|           meg fog halni.~ ~- Azok leszünk, szólt hévvel Serena átkarolva
9  8,    VII|      barlangba, a zúgó viz mellé, leszünk fenevadak ismét... Kikerüljük