Rész,  Fezejet

1  1,   VIII|  tőlem aggódó ábrázattal. -~ ~Ismerem bizony, nálunk cziroknak
2  3,      I|       a nedves földre borúlva ismerem meg, hogy van isten az égben! - - -
3  3,     II|  betegőr vagyok, s apádat nem ismerem, de csak ugy gyanitom, kell
4  4,     IV|    szekrényt küldött?~ ~- Nem ismerem.~ ~- Nem is gyanitja hogy
5  4,      V| kemény hangon felele rá: „nem ismerem.”~ ~- Lám ő ismeri kegyedet;
6  4,      V|      hunyorgó szemek.~ ~- Nem ismerem.... Nem ismerem.... Oh Isten,
7  4,      V|           Nem ismerem.... Nem ismerem.... Oh Isten, légy tanúm,
8  4,      V|   tanúm, légy birám: hogy nem ismerem ez embert.... S reszketve,
9  8,      I|  használni tudják.~ ~- Ha nő, ismerem ellene a fegyvereket, s