Rész,  Fezejet

1  2,      I|     tette őket. Időtől megvásott halvány selyemköpeny fedi mind a
2  2,     II|       hogy itt az idő, melyben a halvány szüzcsillag, mely eddig
3  2,      V| öltözetben, kinyilott szemekkel, halvány halott arcczal s nem feleltek
4  4,     II|        onnan visszatekinte reá - halvány búbánatos képe önarczának.~ ~
5  6,     II|        előtt megállt.~ ~Egy szép halvány férfi arczképe volt az,
6  6,    III|        félretakarta azokat s egy halvány női arcz tekinte elő közülök.~ ~
7  6,    III|     liliomos vállaira, sötétével halvány arczát még fehérebbé varázsolva,
8  7,     II|          előtt....~ ~Ez a beteg, halvány fényű égi test, a hold rabszolgája
9  7,    XII|         megnyiltak fájdalmasan a halvány ajkak és a pirosló seb. -