Rész,  Fezejet

1  2,    III| hangon az öreg, a madár fejét reszkető kezekkel kezdé simogatni.
2  3,     IV|      el egy miatyánkot síránk reszkető hangon, mit a bérszolga
3  4,     II|   fölvette a szekrényt, némán reszkető ajkakkal nyujtá a lábai
4  6,    III|      elfeledkezve, - s kiejté reszkető kezeiből a könyvet.~ ~A
5  6,      V|      a kapus egy a szögletben reszkető tömegre mutatva, melyet
6  7,     IV|    adj vissza egy csókot azon reszkető ajkakról, miknek érintése
7  8,      I|        czéloztam és rálőttem. Reszkető kezem nem talált, de a ráintézett
8  8,     VI|      szólt lassabban az úrnő, reszkető kezét vejének nyujtva, mit