Rész,  Fezejet

1  5,     II|     sok ideig beszéltetett még magáról e jeles tréfája miatt, s
2  5,     IV|          s ezt szólva, lerakta magáról selyem öltönyeit, gyémántos
3  6,     II|       is annyira elfeledkezett magáról, hogy egymás karjába füződve
4  6,    III|        a szökevény hangosan, - magáról elfeledkezve, - s kiejté
5  6,     VI|     fűlni, eltikkadtan leszórt magáról minden ruhát, s alig várta,
6  8,      I| karszékre, s hevesen szórja le magáról kalapot, keztyűt és vadászkürtöt.
7  8,     VI|     hónapig, hirt sem hallatva magáról.~ ~A leány ez alatt ott
8  8,    VII|       a leány dühösen tépte le magáról ölelő karjait s embertelen