Rész,  Fezejet

1  1        |       hogy fejed szülöttefölded keblén pihen? nem száll-e szivedbe
2  1,      X|        volna nyakába borulni, s keblén kisirni magamat, kinek látása
3  2,      I|     hátra hajlik, a férfié a nő keblén pihen, és mind a kettő oly
4  2,    III|       álmodik. Ajka mosolygott, keblén piros szalaggal volt összekötve
5  4,      V|   emlitése, mit Moncené asszony keblén rejtve visel. Nem lehet-e
6  6,    III|  varázsolva, kezével összetartá keblén a tapadó éji burkonyt, melyen
7  8,     II| kifejezésihez, derűl föl rajta, keblén összeteszi két kezét, s
8  8,     II|    tövisek közől, s azt kezével keblén összefogva, oldalvást kiugrott