Rész,  Fezejet

1  1,      I|     maradjon számomra egy halk hangja a csendes kegyeletnek, s
2  2,    III|   ajkait, értetlen álomhebegés hangja. Arcza égett, keble szilajon
3  4        | választani a jót a rosztól! és hangja ne reszkessen, midőn e szót
4  4,     IV| gyöngeséget látszott elárúlni, hangja elfogúlt, elfojtott vala,
5  6,      I|        oldalról jövő kiáltások hangja; szivének érverése nem hagyta
6  6,    III|     beteritve, lépteinek semmi hangja nem hallatszott. Végre ismét
7  6,    III|   eresztve. A halk álompihegés hangja tanusitá, hogy ott alszik
8  7        |     madárszó, vagy kóbor lélek hangja; - ha érzeném a vaderdők