Rész,  Fezejet

1  1,     XI| valamit, (e nép beszéde igen rövid sententiákból áll) melynek
2  2,    III|      nő homlokán s lélekzete rövid volt és szakgatott, mint
3  3,     II|      nehéz fegyverek; komoly rövid szavakat váltanak mindegyik
4  3,     II|      symbolumán kivül csak e rövid epitaphium volt felvágva: „
5  7,   XIII|      nem üldöz ember embert. Rövid fájdalom elöz meg, ez a
6  8,     VI|     lesz még időm rá. Nagyon rövid leend a mit önnek mondani
7  8,    VII|     a régi, ismert hangon.~ ~Rövid idő mulva ismét léptek hangzottak