Rész,  Fezejet

1  1,      I|    fájhatna nektek. Jenőnek mond azt, hogy én igen vig kedélyben
2  1,     IV| nyomor, keserv, a bujdosás, mond meg neki, hogy túl a tengereken
3  2,    III|    pokolban..... Hallod mit mond a halálmadár?....~ ~„Bűn,
4  3,      V|  arczáról, „végem van!” ugy mond, s forró homlokát két kezébe
5  4,      V|     rám hatással. Ha igazat mond ön s valóban csak egy szavába
6  6,    III|       Egykor, valaha, - úgy mond halkan - e k é p e r e d
7  7,   VIII|     világló kép és jövendőt mond fejemre. - Véréből egy csepp