Rész,  Fezejet

1  3,      V|      ismét más mesét mondott. Megállt előtte szomorú, könyes arczczal
2  6,     II| megérik.~ ~A kinyújtott pohár megállt az emberek kezében. A bor
3  6,     II| bánatosan összetéve, az előtt megállt.~ ~Egy szép halvány férfi
4  6,    III|       a nő, szemeit lesütve s megállt előtte búsan, mint egy szobor.
5  7        |       a bürkök töveit áztatni megállt, fekete poshadt vizében
6  7,    XII|     csepp vér kifolyt, a sziv megállt, tárt ajtó rajta a seb,
7  7,    XII|        remegve, halaványan. S megállt a sebnek néma piros száján,