Rész,  Fezejet

1  2,     II|        vén ember vesz feleséget, halni készül. Amaz gyönyörteljes
2  2,     IV|          tengeri utba bele fogok halni - gondolá magában a vak -
3  3,     II|         Istenem, ha meg találnék halni - rebegé a lyányka, s messze
4  4,      V|           s örömestebb meg tudok halni, mint ön iránt egyebet érezni
5  6,    III|               Vétkemért megtudok halni. Ezzel tartozom neked, tartozom
6  6,     IV|    gondolat, hogy hátha megfogok halni? és most nem tudom kiverni
7  6,     VI| Elhallgatott. Érzé, hogy meg fog halni.~ ~- Azok leszünk, szólt