Rész,  Fezejet

1  3,     II|       utána hat szelindek fut dühösen ugatva s minden perczczel
2  3,     II|    nem messze vannak. Az ebek dühösen ágaskodnak rá. Már épen
3  3,     II| Elmarad a másik, a harmadikat dühösen rúgja el magától, s egy
4  5,     IV|    ellen ide jőni most? kérdé dühösen Csarekoff.~ ~- Csak azért,
5  5,      V|       kastélyba.~ ~A vőlegény dühösen rántá fel a rimánkodó leányt
6  8,    III|       Az eb néhány pillanatig dühösen üvöltött fel a fára, midőn
7  8,    VII|   esdve a védelemért, a leány dühösen tépte le magáról ölelő karjait