Rész,  Fezejet

1  3,      V|       a lyány, s ő is el kezde sirni, bár nem tudta, hogy miért.~ ~,
2  3,      V|          Hiszed, hogy tréfából sirni is tudok? ’~ ~„De az nem
3  6,    III| elkezde keservesen, fuldokolva sirni.~ ~- Szentséges Isten! kicsoda
4  6,      V|     vörösképü ember, s elkezde sirni. Én nem csináltam semmit,
5  8,      V|         mennyire jobb szeretne sirni s a poharakat vendégei fejéhez
6  8,    VII|  fogjak néha, hogy félremegyek sirni a bokrokba s elveszek előlük,