Rész,  Fezejet

1  3,     IV|        tavasz derekán.~ ~S a nap mosolygva néze le a derült mennyországból.~ ~
2  3,      V|        email munkában. Az örmény mosolygva nézte a hozzá semmiben sem
3  3,      V|  semmiben sem hasonlitó képet, s mosolygva gondolá: „K i t u d j a ,
4  4,    III|  embereket látok, kik kar karban mosolygva, enyelegve járnak egymással,
5  5,    III|      megkorbácsolták, hizelgve s mosolygva csúszott az ő urának lábaihoz
6  6,      I| mindenkinek közel barátja volna, mosolygva köszönget jobbra balra;