Rész,  Fezejet

1  3,    III|       indult, nehéz fájdalmait kedvese szivével megosztandó, s
2  3,    III|  testvére, ki büszkesége volt, kedvese, ki által üdvözültnek hitte
3  3,      V|        ez még inkább meggyőzte kedvese állitásának valóságáról. -
4  6,    III|         Egy egy szomorú legény kedvese vállára borulva ment a zászló
5  8,      V| szégyen és kétségbeesés, midőn kedvese arczát is hasonlónak találta
6  8,     VI|        kocsizörgést, megismeré kedvese szavát. Szive dobogott,